nagyon régen írtam.. sok minden történt azóta. tudom nem nagyon olvas engem senki, de már az is megkönnyebbít hogy kiírhatom magamat. tehát volt egy TY. akire 22 hónapot fecséreltem el az életemből. megalázott mindenki előtt (barát, haver, ismerős, ismeretlen), rendszeresen vert és olyan szintű lelki-terror alatt tartott hogy az valami hihetetlen. teljesen elhittem neki hogy én már senkinek sem kellek, és hogy örüljek annak hogy ő még velem van... pedig ez nagyon nem így van. dehát.. elhittem. 68kgra felhíztam mellette, januárban (szilveszterkor) kaptam egy nagyon durva verést tőle, ekkor elég lett, rá pár napra ki is dobtam. a szakításra egy hétre már Raymond ágyában kötöttem ki, amit mellesleg a mai napig nem bánok. ennyire jó is volt a dolog, persze utána TY tovább zaklatott.. telefonszámot cseréltem, töröltem őt minden közösségi oldalról, tiltottam, hogy mégcsak látni se láthasson. anyám telefonján hívogatott bőgve, aztán anyu is elküldte őt a faszba. ahogy szakítottam vele leadtam 1 hónap alatt 14 kgt. szakítás után
megkönnyebbülésen kívül semmimást nem éreztem iránta, szánalmat esetleg, hogy mekkora szerencsétlenség ez az ember. szinte alig vártam a következővel. február 1. Pat. mai napig vele vagyok, immáron lassan 4 hónapja, csak most kezdek rájönni arra hogy közel sem vagyunk egymásnak teremtve, még ha sokáig úgy is tűnt. ő elég visszafogott, én pedig egy őrült, mindenben benne vagyok, ha inni kell akkor igyunk rendesen jellegű lány vagyok. a drogokat mélyen megvetem, de még azt is elnézem neki hogy ő néha szív ezt-azt. erre ő tegnap előrukkol nekem azzal hogy megtiltja hogy igyak. aha.. oké:)
tegnap itt volt. lementem enni, mondta: "mindjárt megyek én is". én már megkajáltam, mire feljöttem, áll a laptopom előtt, és nincs megnyitva semmilyen ablak. megnyitom a facebookot, láttam hogy nincs kijelentkezve. szépen átturkálta, utólag az is kiderült hogy a telefonomat is átkutatta. semmi felém irányuló bizalom, nulla. még az az alapvető sem. sosem turkáltam sem a facebookjában, sem a telefonjában. hogy miért? BIZALOM! már megint ezt kapom? hát a kurva élet bassza meg. nekem erre nincs szükségem. nem még tiltásokra!? na ne vicceljünk már. utána kb. 5 órán keresztül feküdt az ágyban úgy hogy egy kibaszott szót sem szólt.. még neki állt feljebb, pedig nem talált semmi olyat, nem is találhatott volna. na jó, ennyi elég is. csak még inkább felhúzom magam. jelenleg 55 kg vagyok. utoljára 6 éve voltam ennyi, mindennap 3 órát edzek, odafigyelek az étrendre. kb. másfél éve pszihiátrián kötöttem ki. diagnózis: mániákus depresszió, pánik szindróma, szorongásos-depressziós zavar és inszomnikus alvászavar (=alvásképteleneség) a legerősebb nyugtatókon és antidepresszánsokon élek, nap mint nap lassan 2 éve. 6 nap nonstop ébrenlét után összeestem, majdnem meghaltam. elég morbidnak hangzik ez most, de nagyon szép volt: nem messze a haláltól, nincsenek képek, nincsen idő, nincsen tér csak ami felejthető, az emlékek amik a fejedben vannak, hisze épp része vagy olyankor a külvilágból kiszakadó darabnak... röviden tömören ennyi, mindenkinek szép napot. csók.
UI.: megvan az első tetoválásom:)
és az elmaradhatatlan zene:) :
